Platyhelminthes idegrendszer

platyhelminthes idegrendszer

Örvényférgek

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és platyhelminthes idegrendszer farki vég.

Bevezetés az állattanba

A kétoldali szimmetria számos előnnyel és következménnyel jár. Az állat a feji vége irányában mozog, ezért a környezet új ingerei ott érik a szervezetet. Az elkülönült feji végen található az érzékszervek platyhelminthes idegrendszer, ezek fogják fel a külső ingereket.

A laposférgekfején például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van. A kívülről érkező hatásokat feldolgozó idegsejtek is a fejtájékon tömörülnek.

Laposférgek – Wikipédia

A laposférgekrediffúz légzés jellemző, tehát az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a testfalon keresztül történik. Laposférgek idegrendszere és érzékszervei Laposféreg idegrendszere Belféreg ideje idegsejtek a test feji végéncsoportosulnak, két agydúcot alkotva.

Az idegrendszer tehát már nem hálózatos, hanem központosult. Az ilyen típusú idegrendszert, amelyben az platyhelminthes idegrendszer, dúcidegrendszernek nevezzük. A dúcok képezik platyhelminthes idegrendszer központi idegrendszert, a belőlük eredő idegsejtnyúlványok pedig a környéki idegrendszert.

A központosult idegrendszer sokkal hatékonyabb szabályozást tesz lehetővé, mint a hálózatos.

A fejen például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van. Laposférgek kültakarója és mozgása Örvényféreg A laposférgekbőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlőt a kültakaróval összefüggő simaizomrétegek alkotják. Összehúzódásuk a test nagy részére kiterjedő, lassú mozgást eredményez. Ha a keresztirányú izomzat húzódik össze, akkor a testelvékonyodik és megnyúlik.

Tudnivalók[ szerkesztés ] Az örvényférgek az egész világon megtalálhatók.

Ha az állat egyik oldalán a hosszirányú izmokösszehúzódnak, akkor ott megrövidül a test. Ez azt eredményezi, hogy az állat az összehúzódott oldala irányában meggörbül. Laposférgek táplálkozása Tápcsatornájuk két részre, elő- és középbélre tagolódik.

Oh no, there's been an error

Az előbél segítségével fölvett táplálék a középbélbe kerül. A középbél mirigysejtjeiemésztőnedveket termelnek és juttatnak a bélbe. Más sejtek az előemésztett táplálékotendocitózissal felveszik és sejten belül megemésztik.

platyhelminthes idegrendszer

Ezeknél platyhelminthes idegrendszer állatoknál a sejten kívüli emésztés már lényegesebb szerepet játszik, mint a csalánozóknál. A középbél gazdagon elágazik, ez biztosítja, hogy a tápanyagok a test minden részébe eljussanak. A táplálékemészthetetlen anyagait az állat a szájnyílásán keresztül távolítja el. A laposférgek nagy része ragadozó, ilyenek például az örvényférgek. Számos élősködő fajt is ismerünk.

Ezek közé tartoznak az emberközépbelében megtelepedő galandférgek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Laposférgek kiválasztása A szervezet számára fölösleges bomlástermékek a sejtek közötti folyadéktérbe kerülnek. A kiválasztószerv a test két oldalán elhelyezkedő, elágazó csőrendszer, amely számos nyíláson keresztül a kültakaró felületére torkollik.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl.

A testfolyadékból a kiválasztandó anyagok a csöveküregeibe kerülnek, majd onnan a test felületére jutnak. Az ilyen típusú kiválasztószervetelővesécskének nevezzük. Laposféreg kiválasztószerve Örvényférgek osztálya Örvényféreg Férgek és élesztőkezelés laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.

t férgek készítményei hatékony vírus a férgek ellen

Ha valamelyik élővizünk partján megfordítunk egy vízben álló követ, alsó felszínén gyakran találhatunk néhány — de olykor több tucat — pár milliméteres, lapos, fényes felületű kis állatot. Ezek a laposférgek törzsébe tartozó örvényférgek.

Laposférgek

Ha türelmesen várunk, megfigyelhetjük mozgásukat: mindig testük egyik vége irányában kúsznak a felszínen. Ha az állatot hátára fordítjuk, láthatjuk, hogy hasoldala világos színű.

Mindez a kétoldali szimmetria megnyilvánulása.

  • Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár
  • Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis

Az örvényférgek osztálya onnan kapta a nevét, hogy a kültakaróhámszövetecsillós, s ennek működése a vízbenörvénylést kelt. A csillózat segítségével az állat lassú mozgásra képes a szilárd felszínen. Az örvényférgekragadozó állatok. Galandférgek osztálya Galandféreg teste és a fej mikroszkópos képe A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.

platyhelminthes idegrendszer

A galandférgekélősködő állatok. Egyes emlősök, például az emberközépbelében élnek, és a már megemésztett tápanyagokattestfelületükön át veszik föl, saját emésztőszerveik nincsenek. Fejükkel kapaszkodnak meg a bél falában, ezért nem sodródnak tovább a béltartalommal.

Testük több méter hosszú is lehet. Rendkívül sok petét termelnek, melyek a széklettel ürülnek. A petéketháziállatok pl.

Összefoglalás Az idegrendszer a környezet ingereinek felfogására, az ingerek feldolgozására, valamint a megfelelő válaszreakciók kidolgozására szerveződött szervrendszer. Alapja az idegszövet, amely idegsejtekből neuronokból és támasztósejtekből glia áll. Inger felvételére minden sejt képes, ám az idegsejtekben erre és az ez által kiváltott ingerület továbbítására speciális struktúrák receptorok, sejtmembrán, sejtnyúlványok jöttek létre. A differenciált idegsejtek sejttesttel perikarion és egy vagy több nyúlvánnyal rendelkeznek. Ezek közül az információkat felvevőket dendritnek, az információkat leadót pedig axonnakvagy neuritnek nevezzük.

A borsókás húsemésztésekor a lárvák a bélbengalandféreggé alakulnak át. A vágóhidakon az állatokat szakemberek ellenőrzik, ami elég nagy biztonságot nyújt, ha a húst boltban vásároljuk meg. Ezen kívül a fertőzést úgy előzhetjük meg, ha a marha- és sertéshúst, de különösen a vadhúsokat alaposan átsütjük vagy jól megfőzzük, mert magas hőmérsékleten a borsóka elpusztul.

További a témáról